Bencs Jolán portréja a Szilasi Tájházban * 2018. október 20.

A 2018. évi Káposztás Napon új, jelentős műtárggyal gazdagodott a Szilasi Tájház. A leszármazottak jóvoltából a tájház első szobáját a házban született Bencs Jolánról (1909–2003), a házat építtető, Amerikát megjárt Bencs János lányáról 1938-ban készült olajfestmény díszíti. A kép történetét maguk az adományozók a következőképpen mutatják be:

A Bencs Jolánról készült festmény története

Ez a történet úgy kezdődött, mint millió más is.
Egy nagyon szép fiatal lány, Bencs Jolán találkozott egy jóképű fiatalemberrel, Kovács Lajos kántortanítóval, melyből szerelem virágzott. A fiatalok úgy érezték, hogy együtt akarják az életüket folytatni, és mint a mesékben, „boldogságban élnek az életük végéig".
Az első akadály, amivel meg kellett birkózniuk: a vallási különbség, ami a református és a katolikus egyház között fennállt. A katolikus férjnek csak katolikus neje lehetett.
Szeretet, ami a világon mindennél erősebb, győzelmet aratott: Anyánk áttért a katolikus vallásra. Itt kellene a történetnek véget érnie, de a Bencs-szülők soha nem tudták ezt elfelejteni vagy megbocsájtani, még az idő múlásával sem.
A fiatal pár elindult az élet országútján az oly sokat jelentő, szülői beleegyezés és áldás nélkül. A fiatalok kéz a kézben, hűséget esküdve, egymásban és a jó Isten segítségében bízva, sorsuk beteljesült. Házaséletüket négy fiúgyermekkel áldotta meg a gondviselő.
Egy napon, Ragályon, egy Faragó nevű vándor-festőművész kopogott az ajtajukon szállást és ellátást remélve, akit befogadtak. Hálából született meg a festmény, megörökítve a fiatalság gyönyörét az akkor 26 éves fiatalasszony portréjában. Évtizedeken keresztül ereklyeként őrizte a festményt még a világháború viharában is a Kovács család.
Koleszár Krisztián, mindent elismerő tevékeny közreműködésével, a Bódvaszilasért Baráti Kör egyesület létrejöttével, megtörtént Anyánk szülői házának, az eredeti Bencs-háznak a helyreállítására. A négy fiú közös megegyezéssel ajándékozta a festményt a Tájháznak.
A történet befejeződött, a kör bezárult.
Ha csak képletesen is, Édesanyánk több mint egy évszázad után visszatért a szülői házba, ahol meglátta az első napot, ahonnan elindult.
Drága Édesanyánk emlékére, akinek gondviselő szeretete, áldozata, egy egész életen át, soha nem ismert határt, imáinkba foglalva, szerető gyermekei: Kovács Tibor, György, Imre és Gábor.

Őszinte szeretettel és hálával köszönjük, hogy a festmény a Szilasi Tájházban otthonra találhatott.

A képeket Jozef Peniaško készítette.